Rólunk
Dör község a Rábaköz egy kicsi, régóta lakott, nagy múltú települése. Győr-Moson-Sopron Vármegyében, a Kisalföldön helyezkedik el, Csornától délkeleti irányban 3 km-re . Dör község a 85-ös főútvonal és Csorna közelsége miatt autóbusszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.
Lakóinak száma: 605 fő (2023.01.01).
A község határának keleti része a Hanság mocsárvidékének egy déli leágazása. A régi mocsarak helyén ma művelt szántók, legelők sorakoznak.
A település környékén régészeti leleteket tártak fel, újabb kőkorszaki, római, hun, longobard, avar és honfoglalás kori leletekről van tudomásunk. Első írásos említése 1220-ből ismert, „villa Deer” alakban. II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyok földje volt.
Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dör helységben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni. A Döryek mellett a falu a győri püspök és praediális nemeseinek birtoka volt.
A Rábaköz török korú pusztulásai idején Dör sem mentesült a dúlások alól. A XIX. században Dör polgárosult. Sok csizmadia, takács, állatkereskedő, valamint 10-12 fazekascsalád élt itt. A 200 éves fazekasdinasztia, a Völcsey család ma is űzi e népi kismesterséget.
A két világháború máig siratott 38, illetve 19 hősi halottjának az önkormányzat 1992-ben állított emlékművet. 1959-ben termelőszövetkezet alakult, mely 1980-tól Rábapordánnyal közös szövetkezetet alkotott. Jelenleg is működik részvénytársaságként. A bejáró dolgozók száma az elmúlt évtizedek során nőtt. Szolgáltatások: háziorvosi, védőnői ellátás a helyi orvosi rendelőben, posta helyben, a kereskedelmi ellátást két vegyesbolt, a vendéglátást egy italbolt biztosítja. Intézmények: Óvoda, Önkormányzati Hivatal. Az általános iskolai oktatás 2007-ben teljesen megszűnt. A falu általános iskolásai Csornán tanulnak. 2002-ben kezdte meg működését a magánkézben lévő Katalin Idősek Otthona.
A falu plébániája 1804. óta működik. A római katolikus templom barokk épület. Főoltára a XX. század elejéről, a kép és a szószék a XVIII. század végéről való. A község ünnepei a Falunap (július végén) és a szeptember 8-a körüli búcsú.
A címer a régi döri címer felhasználásával készült. Eredete az 1869-es évre nyúlik vissza. Csücskös pajzsban kék és zöld mező alapján, balra néző kardos oroszlán látható, ami valószínűleg a község katona jellegére utalt.
A pajzs felett ötágú korona; alatta Dör felírat. A címerben lévő kék szín a békességet, a zöld a mezőgazdaságot jelképezi.